Csillagportól fénylő kalapját emelve köszönne az este,ám a Nap még utolszor, kétségbeesetten magához szorít.Tudván, hogy fogát feni ránk a Hold, e sápadt képű beste,s amint uralma biztos, az emberre nyugtalan álmot borít.Rideg fényét csak a felhők közé igyekvő füst veri…
Suszter Szabina: Otthonom, Budapest - embernek erdeje
2010.12.21. 15:11 szinmuhely
Szólj hozzá!
Címkék: budapest vers kép pályázat színműhely
Vígh Márta - Plósz Csaba: Budapest, Budapest te csodás!
2010.12.21. 14:56 szinmuhely
Vígh Márta versei: Apró Társalgás Mondd: Otthon vagyok! Mondanám: De ezek a szavak nekem túl nagyok! Mondd: Megvédesz, hisz megfagyok! Mondanám: De ehhez én túl kevés vagyok! Kérdem én, mit adsz nékem Budapest? Szívdobbanást, s lélegzetet mely éltet, TEST. Élményekbe szőtt…